nem számít.

Majd egyszer talán megérted, hogy nekem nem számít a pénzed. Nem érdekel, hogy a szüleid menő üzletemberek, hogy a kocsitok háromszor annyit ér, mint a házunk. Nem érdekel, mekkora tv-n nézed a filmeket, mennyibe került a ruha, ami rajtad van vagy, hogy milyen menőnek számítasz. Míg másoknak csak ezért kellesz, jusson majd az eszedbe: volt olyan, aki nem emiatt szeretett!

saját*

okkal.

Nevezzenek bolondnak érte, de én hiszem azt, hogy minden emberrel okkal találkozunk. Hogy egyszer talán fontos lesz a reggeli buszon utazó néni, vagy az utcán síró gyerek, esetleg egy arc, amire felfigyelsz a plázában. Hiszek abban, hogy ezek a találkozások nem véletlenek. Hogy fontos szerepük lesz egyszer majd, még ha te nem is emlékszel az arcára, a hangjára vagy a találkozásotok helyére.

saját*

csak emlékek.

Vannak dolgok, amik talán tényleg jobbak, ha megmaradnak csak szép emléknek… Jobbak, ha nem akarjuk újra átélni őket; ha nem bízunk abban, hogy valaha is megismétlődhetnek azok a pillanatok. Hiszen változnak az emberek, változik a világ… még egyszer ugyanaz nem történhet meg már.

saját*

az a fajta ember.

Nem leszek más csak azért, hogy szeress. Nem az a fajta ember vagyok, aki megváltozik, csakhogy valakinek tetsszen… ha nem szereted azt, amilyen vagyok, akkor nincs keresnivalód mellettem. De ha önmagamat adom, és te még is szeretsz, helyed van az életemben. Ilyen egyszerű.

saját*

reménytelen.

A reménytelen szerelem legrosszabb fajtája, amikor az illető – akibe reménytelenül szerelmes vagy – minden nap a közeledben van. Órán előtted vagy mögötted ül, szünetekben veled beszélget, szabadidőtökben rengeteget találkoztok, de tudod, hogy ennél sose lesz több. Hogy az egész csak a mézesmadzagról szól… Na, ez a fajta szerelem igazán tönkre tudja tenni az embert!

saját*

szakadék.

Ott sétált mellettem, szorosan az oldalamon. A vállaink néha egymásnak ütköztek, de legbelül azt éreztem, mintha egy szakadék lenne köztünk. :/

saját*

nem elég RAJ.

Manapság már semmit nem jelent a barátság, mert az nem elég "raj" dolog... ;)

saját*

csendben.

"(...)Még csak észre sem veszi! Úgy szeretnék ráordítani. De azok után, hogy tudom, minden hiába lenne... csak szenvedek csendben."
(részlet a naplómból)

:(

'Fájdalmas dolog végignézni, ahogy egy számodra fontos ember egyre csak távolodik és te nem tehetsz ellene semmit..' :/

saját*

legbelül.

Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hogy mi tetszik benne. Nem is illünk össze, és ha szembejönne az utcán ismeretlenként, valószínűleg egy szó nélkül elmennék mellette. De valami mégis vonz benne… talán a meg-megcsillanó szeme; az édes mosolya vagy csak egyszerűen az, amilyen ő maga. Nem tudom. De egy valamiben biztos vagyok: bármit tesz is, képes mosolyt csalni az arcomra, és olyankor nemcsak kívül mosolyog a szám, de legbelül a szívem is.

saját*

fel kell adnunk.

Van, hogy néha fel kell adnunk, mert másoknak fontosabb, amit mi megálmodtunk..

saját*

döntések. :/

Számos helyzet adódik az életben, amikor döntened kell. Amikor bárhogy is döntesz, valakinek rossz lesz. Úgy érzed nem fair a dolog; nem érted, miért veled történik ez… Sajnos meg kell tanulnunk, hogy nem tudunk megfelelni mindenkinek. A hosszú út során – amit életünk utolsó percéig járunk – számtalan igazságtalan helyzetbe fogunk belekerülni, de valahogy mindig döntenünk kell. Lesz, hogy megbántunk vele embereket, de olyan is lesz, hogy nekünk kell hátrálni mások érdekében. Bárhogy is döntesz, egyet sose felejts el: amíg gondolsz másokra, rossz ember nem leszel!
saját*

:)

Furák vagyunk mi emberek. Mikor nagyon szeretünk valakit, aki minket figyelembe sem vesz, lehetetlen ígéreteket kiabálunk, csakhogy az az illető ránk figyeljen. Mint például: ’Soha nem fogok senkit úgy szeretni, ahogyan őt!’ De aztán jön valaki… valaki, aki újra értelmet ad az életnek. Erőt ad ahhoz, hogy reggel felkelj és mosolyogj. Ő lesz az oka a kedves szavaknak, a szelíd tekinteteknek, a ragyogásodnak. És látod? Már el is felejtetted, hogy pár hónapja olyasvalaki után siránkoztál, aki nemcsak hogy nem tett boldoggá, de még semmibe is vett.

saját*

üzenet az embereknek!

Talán tudod a nevem, de az életemet nem! Sem azt, hogy min mentem keresztül eddig; sem azt, hogy mi miatt vagyok olyan, amilyen. Úgyhogy kérlek, ne ítélkezz - mert fogalmad sincs semmiről! ;)

saját*

belefáradtam.

'belefáradtam abba, hogy rád várjak... így hát tovább léptem!'

saját*

szállni határok nélkül.

A szerelem időt igényel – nem lehet belezsúfolni fél órákba. Térre van szüksége, nem szabályokra. Odaadásra, figyelemre, megértésre. Nem szabad elhanyagolni, és tárgyként kezelni – ha szükségem van rá, előveszem; ha nincs, a polcra helyezem...  A szerelemhez két félre van szükség, nem elég az egyik akarata. De legfőképpen hagyni kell szabadon szállni határok nélkül!:)

saját*

létezik!

Szerelem után létezik barátság. Nagyon ritka, de éppen ezért nagyon értékes is. Csakhogy ezért a barátságért keményen kell küzdenie mindkét félnek. Hiába akarja az egyik, ha a másiknak az egész nem jelent semmit...
saját*

milliónyi emlék.

Az illata. Nem a szeme vagy a járása, még csak nem is a hangja, hanem az illata. Mikor elment mellettem… nem néztem a szemébe. Nem akartam a szemébe nézni, mert azt hittem fájni fog. Még a testéről is elkaptam a tekintetem, nem akartam látni a mozgását. A zajokat kizártam, így a hangját sem kellett hallanom. De nem számoltam valamivel… valamivel, ami milliónyi emléket csalogatott elő a szívemben gondosan lelakatolt dobozból. Az illatával.

saját*

Valakihez...

A legnehezebb dolog elengedni valakit, aki fontos neked. Akihez kötődsz; aki iránt erős érzéseket táplálsz; akivel megannyi közös boldog emléked van. Akit nem tudsz és nem is akarsz elengedni, hiszen amióta csak az eszedet tudod, csak ő létezik számodra. A legnehezebb dolog elfogadni, hogy neki nem te kellesz már; hogy ő tovább lépett, és csak te szorongatod a megannyi közös perceteket…

saját*

Minden, amitől féltem, valósággá vált...

Mint egy film, pörögnek az emlékek a fejemben, az első érintésedtől az utolsó csókodig minden. Könnycsepp folyik végig az arcomon, nincs erőm, hogy letöröljem. Mától minden változik, nincs már remény, csak keserű szerelem; hiszen amit nemrég még hittem, már csak néma kérelem. Szertefoszlik minden álmom, hiszen más van már, kit csókolhatsz mától.

saját*