Mi lányok mindig csak a szőke herceget várjuk fehér lovon. Aztán belép valaki az életünkbe. Valaki, aki egyáltalán nem hasonlít a mesebeli hercegre. Nem biztos, hogy szőke, és valószínűleg lova sincs. Sok esetben nem vesszük észre, hogy ő lenne a herceg. De aztán ahogy a történetünk egyre kerekedik, rájövünk, hogy valójában rá van szükségünk. Hiszen - ha toronyba nem is mászott – valljuk be, igencsak kitartó lehetett, ha még mindig mellettünk van. És mi másért viselné el minden kínunkat és bajunkat, ha nem azért, mert legalább annyira szeret, mint a mesében a herceg?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése